Fedezd fel a Kft. alapítás feltételeit és költségeit! Az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda segít a cégalapításban.
Kft alapítás feltételei és költségei
A kft alapítás, vagyis a korlátolt felelősségű társaság létrehozása népszerű választás a kis- és középvállalkozások körében Magyarországon. Ez a cégforma rugalmas, és lehetőséget biztosít arra, hogy a tulajdonosok vagyona csak a társaság működéséhez közvetlenül kapcsolódó részekre vonatkozzon, így minimalizálva a személyes kockázatokat. Az alábbiakban bemutatjuk a kft alapításának legfontosabb lépéseit, feltételeit és költségeit.
Miért válasszuk a kft-t?
A kft alapítás egyik fő vonzereje a korlátolt felelősség. A tagok csak a társaságba bevitt vagyoni hozzájárulásuk erejéig felelnek a cég kötelezettségeiért, ami csökkenti a személyes kockázatokat. Míg például a betéti társaság esetében a beltagok teljes vagyonukkal felelnek, a kft tagjai ennél sokkal kisebb kötelezettségeket vállalnak.
Az egyszemélyes kft lehetősége
A kft alapítása akár egyszemélyes formában is lehetséges. Ebben az esetben nem társasági szerződés, hanem alapító okirat készül. Az egyszemélyes kft is ugyanazokat a szabályokat követi, mint a többszemélyes, de fontos különbség, hogy az egyszemélyes kft-nél a nem pénzbeli hozzájárulást (apportot) teljes egészében rendelkezésre kell bocsátani a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig.
A kft létrehozásának menete
Törzstőke követelmények
A kft alapítás során a tagoknak összesen legalább 3 millió forint törzstőkét kell biztosítaniuk. A minimális törzsbetét összege tagonként 100.000 forint. Ez az összeg pénzbeli és nem pénzbeli (apport) hozzájárulásokból is állhat. Az apport lehet bármilyen vagyoni értékkel bíró dolog, például ingatlan vagy eszközök.
Székhely és cégnév
A kft alapításakor szükséges egy bejegyezhető székhely megjelölése, amely a vállalkozás központi ügyintézésének helyéül szolgál. A cégnév választásakor ügyelni kell arra, hogy az ne legyen összetéveszthető más, már bejegyzett vállalkozás nevével, legalább három karakter eltéréssel kell rendelkeznie.
Tevékenységi körök meghatározása
Minden kft-nek van egy főtevékenységi köre, amely köré csoportosulnak a másodlagos és kiegészítő tevékenységek. A tevékenységi köröket a TEÁOR rendszer tartalmazza, amely segít meghatározni a vállalkozás pontos profilját.
Ügyvezető és taggyűlés
A kft vezetése az ügyvezető feladata, aki lehet egy személy vagy több személy is. Az ügyvezető döntési jogkörrel és aláírási jogosultsággal rendelkezik. A taggyűlés a társaság legfőbb döntéshozó szerve, amelyet évente legalább egyszer kötelező összehívni.
A kft alapítás költségei és jogi támogatás
Az egyszerűsített elektronikus cégalapítás illetékmentes, azonban az ügyvédi közreműködés elengedhetetlen. Az ügyvédi díjak változóak lehetnek, a társaság összetettségétől és a pénzbeli hozzájárulás mértékétől függően. A bejegyzési kérelem és a szükséges dokumentumok benyújtását a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnál kell elvégezni.
Haszonélvezettel terhelt ingatlan eladása
A haszonélvezeti jog valakinek azt a lehetőséget biztosítja, hogy egy más tulajdonában lévő ingatlant használjon és hasznosítson, anélkül, hogy ő lenne a tulajdonos. Ez a jog gyakran bonyolulttá teszi az ingatlan eladását, hiszen a tulajdonos és a haszonélvező érdekei gyakran ütköznek. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, milyen lehetőségek és korlátok vannak a haszonélvezettel terhelt ingatlan eladása során.
Mit jelent a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezeti jog alapvetően egy olyan jog, amely lehetővé teszi a haszonélvező számára, hogy egy ingatlant birtokoljon, használjon és hasznosítson anélkül, hogy az ingatlan tulajdonosa lenne. Ez azzal jár, hogy a haszonélvező lakhat az ingatlanban, vagy bérbe adhatja azt, és a bérleti díj őt illeti meg. Ez a jog ingyenes, tehát a haszonélvezőnek nem kell fizetnie a tulajdonosnak az ingatlan használatáért.
Haszonélvezeti jog alapítása és megszűnése
A haszonélvezeti jog általában kétféle módon keletkezhet: szerződés útján vagy a jogszabály rendelkezése alapján. Szerződés esetén a tulajdonos és a haszonélvező megállapodást köt, majd ezt bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba. A jogszabályi rendelkezések alapján pedig például az özvegyi jogon szerzett haszonélvezet jöhet létre, amikor a túlélő házastársat illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakás haszonélvezeti joga.
A haszonélvezeti jog megszűnése több módon is történhet. Határozott időre létrejött haszonélvezet esetén a meghatározott idő elteltével automatikusan megszűnik. Határozatlan időre alapított haszonélvezet természetes személy esetén a jogosult halálával ér véget, míg jogi személy esetén legfeljebb 50 évig tarthat.
Hogyan adható el a haszonélvezettel terhelt ingatlan?
A haszonélvezettel terhelt ingatlan eladása két módon történhet: ellenérték nélkül és ellenérték fejében.
Ellenérték nélküli eladás
Ellenérték nélküli eladásnál a tulajdonos az ingatlant haszonélvezettel terhelten értékesíti, azaz a haszonélvezeti jog továbbra is fennmarad, a tulajdonosváltozástól függetlenül. Ilyenkor a haszonélvező továbbra is jogosult az ingatlan használatára és hasznosítására, ami jelentősen szűkíti a potenciális vásárlók körét. A vevők ilyenkor általában befektetési célzattal vásárolják meg az ingatlant, mivel azt remélik, hogy a haszonélvező halálával az ingatlan tehermentessé válik.
Ellenérték fejében történő eladás
Gyakoribb, hogy a haszonélvező az ingatlan értékesítésekor lemond a haszonélvezeti jogáról, így a vevő tehermentesen szerzi meg az ingatlant. Az ingatlan forgalmi értékének megfelelően kiszámított haszonélvezeti jog értéke ilyenkor az adásvételi szerződésben kerül rögzítésre, és az ellentételezés a haszonélvezőt illeti meg. Gyakran előfordul, hogy a haszonélvező és a tulajdonos (például szülők és gyermekek) megegyeznek abban, hogy a haszonélvezeti jog értékét beépítik a vételárba, ezzel is támogatva a gyermekeket.